Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő kölcsönzés sajátosságait pontosan a legfontosabb kritériumainak felsorolásával adhatjuk meg:

 

  • a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn,

  • a munkaviszony a foglalkoztató (kölcsönvevő) cégnél való munkavégzésre jön létre,

  • a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató cég feladata,

  • három részvevője van a kölcsönzésnek és két jogviszony jön létre annak megvalósulásakor (egy munkajogi és egy polgár jogi),

  • az alkalmazás során munkáltatói jogkört megosztva gyakorolják a felek

  • ideiglenes jelleg

 

Munkaerő-kölcsönzés napjainkra már külön iparággá nőtte ki magát. Ennek mind a gazdasági, mind az egyéb munkaszervezési előnyei jelentős mértékben növelik ezen atipikus foglalkoztatási forma népszerűségét. Lehetőség nyílik magasan képzett munkavállalók rövid időre (pl. átszervezésre, válságkezelésre, akár egy projektre) történő kölcsönzése, egyes alacsonyabban képzett rétegeknek a munkaerőpiacon való megmaradásra, valamint működéshez kapcsolódó kapacitás-ingadozások kielégítésére, ugyanakkor a vonatkozó Mt. jogszabályok pl. ekvivalencia elve miatt a munkavállalói érdekvédelem is megvalósul.

A munkaerő-kölcsönzést a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVI. fejezete szabályozza részletesen.

 

A munkaerő kölcsönzés lehetséges alkalmazási területei és előnyei:

 

  • A vállalatnak nem áll annyi munkavállaló rendelkezésre, mint amennyire szüksége lenne

  • A termelés nem kiszámítható, gyakran változik

  • A vállalatnak nem áll rendelkezésre megfelelő HR osztály a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz

  • A vállalat nem rendelkezik megfelelő kapacitással és idővel a szükséges létszám toborzásához, felvételéhez

  • A vállalat tulajdonosa nem engedi az állományi létszám növekedését (létszámstop)

  • A vállalatnak nincs kapacitása munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki beszállítására, munkásszállás biztosítására