Aktualitások

  • MMOSZ: A szerepkörök változnak, a célok változatlanok

    2015.jún.17.

    Elnök(i) váltó a megszokott rotáció jegyében

    Megalakításakor elhatározott szándékuk szerint - hogy a különböző piaci tapasztalatrendszerek minél jobban segítsék a szervezet szakmai munkáját – a rotáció jegyében, az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége elnöki teendők ellátását 2015. június 16-tól Csizmadia Gábor, korábbi operatív alelnök veszi Dénes Rajmund Rolandtól, aki továbbra is az elnökség tagjaként tevékenykedik kommunikációs alelnökként. Korábban is az elnökséget erősítő Simon Balázs operatív alelnökként segíti az érdekérvényesítést. A változást, s az éves beszámolót a tagság éves közgyűlésén 2015. június 15-én ellenszavazat nélkül, egyhangúlag fogadta el.

     Csizmadia Gábor:

     

    „Az MMOSZ 24 tagszervezetének sem kívánok mást, mint gyakorló üzletemberként piaci partnereimnek: egy olyan menedzsment-támogató szolgáltatási rendszer kialakítást, amely hidat képez a szektor és a gazdálkodó szervezetek közötti információcserében. Elnökként ennek kiépítést tűzöm ki célomul.”

     

    Dénes Rajmund Roland:

     

    „Összekovácsolódott az elnökség. Elérkezett az idő, hogy a korábbi hagyományokat folytatva, teret adjunk a rotációnak. Örömmel és megnyugvással tölt el, hogy az elnöki teendőket Csizmadia Gábor alelnök társam veszi át tőlem. A kreativitásának és operativitásának még hangsúlyosabb szerepet szánva.”

     

    Simon Balázs:

     

    „Sikeres évek állnak a szervezet mögött. Ahhoz, hogy ez így is maradjon a jövőben, az eddig kialakított értéket megtartva kell tovább javítanunk az együttműködést, fokozni a tagok aktivitását, és biztosítani a hatékony és gyors információáramlást. Ezek a kitűzött céljaim.”

     

    A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének célja az iparági érdekképviselet és érdekvédelem nyújtása a kiválasztással, a munkaerő-közvetítéssel, a munkaerő-kölcsönzéssel és a személyzeti kiszervezéssel (outsourcinggal) foglalkozó magyar cégeknek, illetve ezek üzleti partnereinek, támogatva mind a szolgáltatás nyújtását, mind annak fogadását, valamint a munkaerő-kölcsönzés jogintézményként való megszilárdulásának elősegítése és egy egységes – a versenyképességet és a munkavállalókat egyaránt kiszolgáló – szabályrendszer beépítése a magyar gazdasági és jogi struktúrába.

     

    További információ: Holub Katalin PR vezető (+36 20 922 6431)

     
  • Sok sebből vérzik a szakember utánpótlás

    2015.jún.12.

    Sok sebből vérzik a szakember-utánpótlás – a versenyszféra problémái és megoldási javaslatai az oktatással kapcsolatban. A vállalkozások több mint fele utánpótlás-hiánnyal küzd – problémák és megoldásaik az MMOSZ felmérése szerint. A főállású munkahely biztosítása a legnagyobb motivációs tényező

    2015-06-12

    A gyakornoki programban való részvétel előnyeként a válaszadók több mint 90%-a szakember-utánpótlás lehetőségét emelte ki. A vállalkozások több mint fele küzd szakemberhiánnyal. A válaszadók 3,6%-a gondolja, hogy erre megoldást nyújt a jelenlegi szakképzési rendszer. A gyakornoki programokban való részvételt használják a vállalkozások a probléma leküzdésére és a javaslatok alapján ezt az arányt jó eséllyel növelheti olyan fórumok megszervezése, ahol ismeretet, információkat tudnak gyűjteni a programban való részvétel feltételeiről, továbbá a jogi és adminisztratív kötelezettségeiről – derül ki abból a kutatásból, amelyet a magyar gazdaság 140 aktív szereplőjétől kapott visszajelzései alapján a gyakornoki program és a szakképzés gyakorlati képzési rendszerének jelenlegi állapotáról készített a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége. 

     

    Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke

    „Mint szakmabeli 25 éve tapasztalom, hogy komoly versenyelőnnyel rendelkeznek azok a termelő vagy szolgáltató cégek aki a jövő szakembereit keresve kiemelt stratégia célnak tekintik a szakemberképzést, utánpótlás-nevelést. Ezt nemcsak az elméleti hanem a gyakorlati képzéssel összehangolt szakképzési rendszer folyamatos átalakítása is támogatja. Korábban elegendő volt versenyképes jövedelmet, mobilitást segítve bejáráshoz buszt biztosítani vagy a bejutáshoz költségtérítést fizetni. Ma már ez kevés, komoly szakképzett munkaerőhiány van, több ezer betöltetlen állás és tömeges gyakorlat nélküli leendő szakember, aki kis hazánkban szeretne boldogulni, munkát vállalni. A kutatásunk célja az volt, hogy felmérje a munkaerő-piaci igényeket és felszínre hozza azokat a megoldásokat, amelyekkel a szakképzett munkaerő hiánya rövidtávon csillapítható, hosszabb távon vállalati stratégiai célkitűzésként megoldást jelenthet.”

     

    Csizmadia Gábor, az MMOSZ operatív alelnöke, a Via Pannónia Kft. operatív igazgatója

    „Azok a vállalkozások, akik stratégiai eszközként használják a gyakorlati programokban való részvételt, nagyobb arányban veszik át a hallgatókat a képzést követően, ami arra enged következtetni, hogy a tervezés jelentős mértékben hozzájárul a szakemberhiány leküzdéséhez.”

    A magyar gazdaság aktív szereplőitől kapott visszajelzései alapján kutatás készült a gyakornoki program és a gyakorlati szakképzés rendszerének jelenlegi állapotáról. Arról kérdezték a vállalkozásokat, milyen előnyöket, hátrányokat tapasztalnak a gyakornoki programokkal kapcsolatban, milyen esetben lehetne még több szereplőt bevonni, illetve hogyan vélekednek a programban résztvevő hallgatók motivációjáról. Kitértek a szakemberhiánnyal kapcsolatos problémakörre, azzal a céllal, hogy a mért eredmények alapján javaslatokat tegyenek a szakképzési és felsőoktatási rendszer és a munkaerő-piac szorosabb együttműködésére vonatkozóan. 

    A duális képzés célja az elmélet és gyakorlati ismeretszerzés egyensúlyának megteremtése, valós környezetben teszi lehetővé a tapasztalatszerzést, releváns gyakorlati ismeretekkel felkészítve a hallgatókat a munkaerő-piaci igényekhez. 

    A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége azzal a céllal készített kutatást, hogy felmérje a magyar gazdaság aktív szereplőitől kapott visszajelzései alapján a gyakornoki program és a szakképzés gyakorlati képzési rendszerének jelenlegi állapotát. A vizsgálatban kvantitatív primer kutatási eszközként online kérdőíves megkérdezést alkalmaztak. A kérdéssor összeállításához szakemberek véleményét kérték ki a hatékonyság növelése érdekében. A kutatásban 193 választ rögzítettek, amelyből 140 értékelhető választ kaptak. 

    A vizsgált mintában a termelő vállalatok képviselték magukat legnagyobb arányban, amit a szolgáltatás területe követett. Ez a két gazdasági ágazat az összes válaszadó több mint 50% tette ki. Gyakorlati szakképzésben a válaszadók 53,6%-a vesz részt ebből 12,9% felsőoktatási gyakornoki programban, 7,9% középiskolai szakképzési programban 3,6% felnőttképzési gyakornoki programban. 

    A programban való részvétel előnyeként a válaszadók több mint 90%-a szakember-utánpótlás lehetőségét emelte ki, míg döntően a plusz erőforrás igénye okozza a legnagyobb nehézséget a vállalkozások életében a programban való részvételi igény esetén. Ez utóbbit a változó jogszabályok problémája követte. Akik nem vesznek részt a gyakornoki programokban javarészt a program ismeretének hiányát jelölték meg, mivel nincs idejük, vagy nincs elegendő humánerőforrás kapacitásuk a programban való részvételhez. 

    A vállalkozások arra a kérdésre, hogy küzdenek-e szakemberhiánnyal, 52,9%-ban válaszoltak igennel, míg 26,4%-ban nemmel. 20,7%-ban nem adtak választ erre a kérdésre. A gépészet és elektrotechnika esetében küzdenek a legnagyobb mértékben szakemberhiánnyal mindamellett, hogy gépészet területen képeznek legmagasabba arányban a megkérdezettek körében. Ezt követi az informatika ezen belül a fejlesztői szakterület. 

    A válaszadók 3,6%-a gondolja, hogy a szakemberhiányra megoldást nyújt a jelenlegi szakképzési rendszer, 30,7%-a részben érzi megoldási lehetőségnek. A részben válaszok arányát alátámasztja a kutatásban megkérdezett stratégiai módszerekre adott feleletek, ahol tapasztalható, hogy a vállalkozások igénybe veszik a gyakornoki programokat a szakemberhiány csökkentéséhez, de mellette más fórumokat is használnak az eredményesség érdekében. Fontosnak tartják a munkaerő-piaci igény és az induló szakképzések közötti folyamatos egyeztetést, igényfelmérést, a gyakorlati ismeretek további bővítését és ezzel párhuzamosan az elméleti ismeretanyagok modernizációját is szükségesnek ítélik. A stratégiával rendelkező vállalatok nagyobb profitot tudnak szerezni a gyakorlati képzésekből, több hallgatót vesznek fel a gyakorlati időt követően. 

    Azok a vállalkozások, akik rendelkeznek stratégiával a szakemberhiány megoldására, sokkal motiváltabbnak látják a náluk tanuló gyakornokokat, egy tízes skálán 7-8-as értéket jelent a felsőfokú tanulmányokat folytatók körében. A vállalkozások véleménye alapján a jelenlegi motivációs szintet tovább lehet növelni piacképes szaktudás megszerzésének lehetőségével, anyagi támogatás növelésével, illetve legmotiválóbb tényezőként a főállású munkahely biztosításával a gyakorlati idő letelte után. 

    A gyakornoki programokban való részvételt használják a vállalkozások a szakemberhiány leküzdésére és a javaslatok alapján ezt az arányt jó eséllyel növelheti olyan fórumok megszervezése, ahol ismeretet, információkat tudnak gyűjteni a programban való részvétel feltételeiről, továbbá a jogi és adminisztratív kötelezettségeiről. A szakképzési rendszer és a munkaerő-piaci igényeket tovább közelítenék a gazdálkodó szervezetek. Megoldásnak találnák, ha több egyeztetés történne a képző intézmények és a vállalatok között. Ehhez támogatást tud nyújtani egy olyan információs/kommunikációs rendszer kiépítése, ami megadott időközönként méri a gazdálkodó szervezetek által meghatározott hiányszakmákat. Ennek figyelembe vételével meg tudják határozni a képző intézmények az induló képzések szakterületeit. Ehhez szorosan kapcsolódik tanulók motivációjának és érdeklődésének felkeltése a hiányszakmák felé. Ebben tud hatékony eredményt elérni a pályaorientációs tevékenység, illetve ezek kibővítése. 

    A motivációt magasabb értékkel megjelölő vállalatok személyes jelenléttel ismertetik meg magukat a leendő tanulóval, így nagyobb mértékű bevonódást tudnak elérni a hallgató részéről. A gazdasági szereplők számára, segítségül szolgálhat a képző intézmények által szervezett programokon való megjelenés, az iskolaszövetkezetek tapasztalatainak felhasználása és szakmai támogatás igénylése a tanulók érdeklődésének felkeltése érdekében. Mind motiváció területén mind a szakemberhiány leküzdésében segíthet a személyes kapcsolatteremtés.

     

    További információ, sajtókapcsolat

    Holub Katalin (+36 20 922 6431)

  • ADÓCSALÓ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐK

    2015.máj.19.

    Sokat veszíthetnek azok a munkavállalók, akik a fekete vagy szürkezónában működő munkaerőkölcsönzőknél dolgoznak: ugorhat a tb-ellátás, a táppénz, a nyugdíj, a gyed, de még a szabadság sem biztos és adott esetben még a NAV is előveheti őket. A munkaerőt kölcsönző cégek sincsenek biztonságban, pláne ha kiderül, hogy tudatosan működtek együtt az adócsaló szolgáltatóval.


    A NAV az elmúlt években számos, egyenként több száz millió forintos, sőt, akár pár milliárdos költségvetési csalást elkövető cégláncolatot derített fel, jellemzően úgy, hogy az ország számos pontján egyszerre csaptak le a nyomozók. Ezek a láncok – az adócsalásra koncentráló munkaerő-kölcsönzés mellett - nem ritkán számlagyárként, cégtemetőként is működtek. Az egyik legnagyobbnak számító, az egész országot lefedő ún. egri ügyben mintegy tízezer munkavállaló és közel száz gyanúsított érintett. A legutóbbi esetben Baranyában csaptak le a kommandósok.

    Ezek kapcsán arról kérdeztük a NAV szakértőit és Dénes Rajmund Rolandot, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökét, hogy a munkavállalók miről ismerhetik meg az illegálisan működő kölcsönzőket, milyen hátrányok érhetik őket és az adócsaló cégekkel szerződő vállalkozásokat.

     

    Így ellenőrizheti a tb-jogviszonyát és azt, hogy be van-e jelentve:

    • Nulladik lépés, még a munkába állás előtt: nézzen utána: mit hallott a cégről, mióta működik, van-e honlapja, vezetékes telefonszáma, bejelentett telephelye, ott jól láthatóan cégtábla ki van-e helyezve.
    • A foglalkoztatótól igazolást kérhet a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételről, bejelentésről, továbbá a béréből levont járulékokról. 
    • A munkavállaló az Ügyfélkapu segítségével ellenőrizheti, hogy bejelentették-e, illetve munkabére után a megfelelő járulékokat megfizették-e. (Az adócsaló cégek a legtöbb esetben egyik kölcsönzött dolgozójukat sem jelentik be vagy a bejelentés napján még aznap kijelentik, így sem adót, sem járulékot nem fizetnek.) A Ügyfélkapun keresztül lekérdezhető a tb egyéni számla, mely tartalmazza azt, hogy mely munkáltató, mikor, és milyen összegben vallott járulékokat a magánszemélyre vonatkozóan. Ezek az adatok azok, melyek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságnak a feltételei. 
    • Az egészségügyi szolgáltatók valamennyi orvos-beteg találkozó alkalmával, illetve a gyógyszertárak a vények beváltásakor online módon ellenőrzik, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál a jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Amennyiben a taj-kártya érvényes, a beteg biztosítási jogviszonya rendezett, akkor ún zöld lámpát kap, pirosat pedig akkor, ha a taj-kártya érvényes, azonban a jogviszonya rendezetlen. Könnyen összejöhet a piros lámpa, ha a sűrűn változó munkáltatói nem jelentik be a NAV-nál. 

     

    Gyanakodjon, ha ezt tapasztalja:

    • Gyakori szerződésmódosítás: bár a munkavállaló továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, de a szerződését a munkáltatónál bekövetkező újabb és újabb változás miatt kell módosítani - ekkor gyanakodhat, hogy csalási konstrukcióba vonják be. 
    • Gyakran változik a cég: óvatosságra intő lehet, ha ciklikusan, egy-két, vagy akár félévente nevet változtat a cég vagy a struktúra, főleg, ha a dolgozóikat is össze-vissza „pakolgatják”.
    • Nincs munkaszerződés: gyanús körülmény lehet a munkavállaló számára, ha nem írt alá munkaszerződést, vagy ha alá is írt, nem kapott belőle egy példányt, vagy nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket. 
    • Fizetés a zsebbe: az sem utal tiszta helyzetre, ha a munkabérét nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő összegben kapja. Ilyen lehet, ha kevesebb összeg van a szerződésben, de ő ennek ellenére zsebbe többet kap. A legbiztosabb, ha átutalással kapja meg a teljes munkabérét.

     

    Így járhat nagyon rosszul a munkavállaló:

    • Csalás: ha a szerződésben szereplő alacsonyabb összegen felül zsebbe is kap fizetést a dolgozó, és erről a konstrukcióról tud, viszont ellene nem tesz semmit, a munkavállaló maga is érintett lesz a csalásban.
    • Nincs táppénz: amennyiben a munkáltató bejelenti a dolgozót a NAV-nál, a tb-járulékokról szóló bevallást viszont nem nyújtja be a foglalkoztató, vagy nem a valós adatokkal nyújtja be, akkor egy esetleges betegség esetén a dolgozó meglepődve fogja tapasztalni, hogy nem kapja meg a pénzbeli ellátást.
    • Ugrik nyugdíj és a gyed: egy csalárd konstrukció alkalmazásával a bejelentés, bevallás hiánya miatt a foglalkoztatottak érdekei, jogai is sérülnek, nem, illetve nem a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján részesülnek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokban (pl: táppénz, szülés esetén csecsemőgondozási díj, gyed, baleset esetére előírt magasabb összegű táppénz), és a jövőben megnyíló nyugdíjjogosultsága is veszélybe kerülhet.
    • Se szabadság, se szülési szabadság: a szabáytalan foglalkoztatásnak munkajogi következményei is vannak, a munkavállaló nem részesül munkajogi védelemben, mint pl. a munkaidő, a pihenőidő, a szabadság, a betegszabadság, a szülési szabadság, az alapbér, a bérpótlékok, a munkabér védelme, stb.
    • Nincs referencia: későbbi munkavállalása során a már átalakult, megszűnt cégtől nem tud referenciát kérni.

     

    Így járhat pórul a kölcsönbe vevő cég:

    Az ellenőrzések során a NAV azt is vizsgálja, hogy tudott-e, tudhatott-e a kölcsönzést igénybevevő vállalkozás a szabálytalan foglalkoztatásról, esetleg közreműködött-e annak működtetésében. A legtöbb esetben a jóhiszemű kölcsönvevők akár abba a helyzetbe is kerülhetnek, hogy a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók visszamenőleges hatállyal az állományukba kerülhetnek – hívja fel a figyelmet az MMOSZ elnöke.

    Azért is érdemes körültekintően választani, mert a fiktív alapon működő, nem szakmai tevékenységet ellátó kölcsönbeadó szabálytalan foglalkoztatás esetén a kiszabott bírságot nem fogja kifizetni, az esetlegesen okozott anyagi és nem anyagi kárt nem fogja megtéríteni. 

    A fiktív alapon működő vállalkozás bevonása a termelést, kiszámíthatóságot is veszélyezteti, a kölcsönvevőnek ilyen partner választása esetén nincsen jogi eszköze a teljesítés megkövetelésére.

     

    Bukhatnak a cinkosok is

    A NAV ellenőrzési tapasztalatai azonban  – fogalmazott válaszában az adóhatóság - inkább abba az irányba mutatnak, hogy a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek jelentős számban maguk is tevékeny résztvevői a költségvetési csalásnak, nem csupán áldozatok. 

    Az alkalmazottakat korábban szabályszerűen bejelentő, a bérük után a járulékot jogszerűen megállapító, bevalló és megfizető adózók vagy saját kezdeményezésre vagy egy „közvetítő” figyelemfelhívására korábbi jogkövető magatartását átmenetileg feladva közvetlenül vagy közvetett formában munkaerő-kölcsönző társaság szolgáltatását veszik igénybe, amelynek fő célja a munkavállalók után fizetendő járulékok minimalizálása. Amennyiben azonban a NAV feltárja a szabálytalan foglalkoztatást, a valódi (korábbi) munkáltatóhoz telepíti az adó- és járulékterhek fizetési kötelezettségét és az ehhez fűződő szankciókat. 

    Éppen ezért a jogkövető adózók számára is javasolt alaposan megfontolni a munkaerő-kölcsönző társaságok igénybevételét, hiszen nem megfelelő körültekintéssel akár jelentős összegű adóhiány és bírságok veszélyének tehetik ki magukat a foglalkoztatók – tereli a megbízható munkaerő-kölcsönzők felé a megbízókat az adóhatóság.

     

    Ezek a legfertőzöttebb területek

    A NAV szerint a nagyszámú alkalmazottat igénylő, magas bérköltséggel járó tevékenységet végző gazdasági társaságokra jellemző ez a csalási konstrukció, az ellenőrzési tapasztalatok alapján főként személy- és vagyonvédelmet, takarítást, szállítmányozást, építőipari tevékenységeket végző vállalkozások körében. A konstrukció alkalmazása nem köthető földrajzi elhelyezkedéshez, azaz az ország bármelyik területén előfordulhat. Az ellenőrzés természetesen abban az esetben sem kerülhető el, ha a konstrukció részesei különböző illetékességi területekhez tartoznak.

    Dénes szerint a vagyonőrzés „népszerűsége” egy nem túl szerencsés jogszabályi változásnak köszönhető: a vagyonőrzési tevékenység ellátása esetén kizárták ugyanis további alvállalkozói lánc bevonását. A szövetség elnöke szerint az utóbbi 2-3 évben a speciálisan ezeket a tevékenységi köröket kiszolgáló cégek száma akár 200-300 is lehet. Területi lefedettségük nem meghatározható, jellemzően lokális, helyileg vagy regionálisan működő cégekről van szó.

    Hátrányban a munkavállalók

    A munkaerőt kölcsönbe vevők számára a jogszabályok sokkal több eszközt biztosítanak, mint ami a kölcsönzött munkavállalók számára elérhető, alkalmazható – hívta fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke. Hozzátette: az MMOSZ egyik alapító tagja, a Humán Centrum Kft már korábban megfogalmazott egy 7 pontból álló szakmai ajánlást, ami alapján a munkaerő-kölcsönzést igénybevevő cégek egyszerű, könnyen ellenőrizhető adatok mentén választhatják ki a hr-szolgáltatót. 
     
     
    Forrás: napi.hu
  • Várakozások a munkaerő-kölcsönzés terepén

    2015.jan.19.

    Évindító gondolatok az MMOSZ tagjaitól

     

    Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke, a Humán Centrum Kft. ügyvezetője

    „Tapasztalatom alapján a 2014-es év második felétől az atipikus foglalkoztatásban meghatározó szerepet betöltő kölcsönzési szegmensben dinamikus növekedés tapasztalható. A fehérgalléros irodai alkalmazottak volumene stagnáló képet mutat ugyanakkor a vidéki, pest-megyei régiókban jelentős akár 25-35%-os mértékű növekedést tapasztalok mind a szakképzett, mind pedig a szakképzetlen munkaerő igények területén. Elsősorban a termelő, gyártó szektor erősített, így a megnövekedett igények teljesítéséhez, kiszolgálásához munkaerő kapacitások jelentős növelésére van szükség. Amíg a szakképzetlen munkaerő bővítését 40-60 km-es körzetből szállítással biztosítani tudjuk, addig a szakképzett munkaerőt, fiatal szakembereket egyre nehezebben megtalálni, megfizetni és megtartani. Komoly hiány van munkatapasztalattal rendelkező, mérnök, lakatos, hegesztő, fényező, műszerész munkatársakból. Bízom abban, hogy a szakképzési rendszer átalakításával - mindig arra képezzünk, amire igény van, lesz és nem volt a Munkaerő piacon -, gyorsabban tud majd a képzési rendszer a piaci igényekre reagálni. A 2015-ös évtől a kölcsönzési piac további 10-15%-os növekedését várom és bízom abban, hogy a szolgáltatás minősége, ennek elvárása, onsite kapcsolattartás értéke továbbiakban is beépíthető marad a kölcsönzési díjakba.”

     

    Simon Balázs, az MMOSZ kommunikációs alelnöke, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója 

    „Az idei évtől határozott, akár 10-15%-ot is elérő forgalomnövekedést várunk a munkaerő-kölcsönzésben. Az árak tekintetében az eddigi csökkenő tendencia megfordulását tartjuk valószínűnek, azaz az árrések stagnálását, esetleg minimális emelkedését. Alapozzuk ezen várakozásainkat arra, hogy az elmúlt év utolsó negyedévében megközelítettük – a nyugati országrészben el is értük a nem statisztikai, hanem tényleges értelemben vett – teljes foglalkoztatást, így esetenként már munkaerő-hiányt tapasztalunk. Ez felértékeli a szakmailag felkészült szolgáltatók szerepét és értékét, és a vállalatokat e szolgáltatás igénybevételének irányába fordítja.”

     

      

    Csizmadia Gábor, az MMOSZ operatív alelnöke, a Dologidő Kft. cégvezetője

    „A kereskedelemből - az új szabályozások által okozott leépítések hatására - a munkaerőpiacon megjelenő munkavállalók az ipari termelésben és a szolgáltató szektorban jelentkező munkaerőhiányra részleges megoldást nyújthatnak, betanított munkás munkakörben és szakképzett területeken átképzés útján. Illetve a változások hatására a kereskedelemben az atipikus foglakoztatási formák megközelítőleg 20%os növekedésével számolunk a 2015-ös évben. Januártól életbe lépő fordított ÁFA-szabályozás a munkaerő-kölcsönzés területén várakozásaink szerint jelentős piactisztulást generál majd, várakozásaink szerint ez a szakértő kölcsönző cégek megerősödéséhez, ezen keresztül kölcsönzés szakma elismertségéhez vezet. Az ipari termelésben kialakult szakképzett munkaerőhiány várhatóan ebben az évben tovább növeli a hazánkban foglalkoztatott külföldi munkaerő volumenét.”

     

    A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének célja az iparági érdekképviselet és érdekvédelem nyújtása a kiválasztással, a munkaerő-közvetítéssel, a munkaerő-kölcsönzéssel és a személyzeti kiszervezéssel (outsourcinggal) foglalkozó magyar cégeknek, illetve ezek üzleti partnereinek, támogatva mind a szolgáltatás nyújtását, mind annak fogadását, valamint a munkaerő-kölcsönzés jogintézményként való megszilárdulásának elősegítése és egy egységes – a versenyképességet és a munkavállalókat egyaránt kiszolgáló – szabályrendszer beépítése a magyar gazdasági és jogi struktúrába.

     

    További információ: Holub Katalin PR vezető (+36 20 922 6431)

     

  • Fordított ÁFA a munkaerő-kölcsönzésben is

    2014.nov.19.

    ISZOSZ-DiákÉSZ-MMOSZ-SZTMSZ: Az atipikus HR szolgáltatók* a piac tisztulását várják a parlament által ma megszavazott fordított ÁFA bevezetésétől
    2014-11-18
     
    A munkaerő-kölcsönzési szektorban jelenleg 130 000, míg diákmunkában 100 000 fő dolgozik. Az utóbbi időben feltárt főleg áfacsalásra épülő bűncselekményekben az esetek nagy részében munkaerő-kölcsönzőnek álcázott vállalkozások is szerepeltek. A HR szolgáltatók szakmai szervezetei igyekeztek mindent elkövetni annak érdekében, hogy elhatárolják magukat ezektől az adóelkerülő cégektől. 
    Az elfogadott fordított ÁFA intézménye az átláthatóságot és a könnyen ellenőrizhetőséget biztosítja a NAV számára, hiszen ezzel az intézkedéssel megszűnik a lehetőség, amikor fiktív szerződésekkel, hosszú alvállalkozói rendszereken keresztül tűnjön el az ÁFA összege. A piactisztító javaslat támogatásával a kormány fontos lépést tett a munkaerőpiac megtisztítása, s ezzel együtt a munkavállalók érdekeinek védelme felé, hiszen kiapad a  fekete foglalkoztatás egyik fontos forrása. 
     
    Az érdekképviseletek beadványában további javaslatként szerepelt ágazatukban a minimális szolgáltatási díj bevezetése a munkaerő létbiztonságának  és a piaci szereplők tisztességes működési feltételeinek biztosítása érdekében. Az iskolaszövetkezetek számára azért is fontos ez a változás, mert olyan komplex jogi szabályozás alakul ki ezzel a törvénnyel az Európában csak Magyarországon működő vállalkozási forma körül, ami által az egész modell adaptálhatóvá válik minden tagország számára, mint a 25 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő foglalkoztatáspolitikai eszköz, ami remélhetőleg hamarosan elnyeri a HUNGARIKUM minősítést.
     
    Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége
    Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége
    Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége
    Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége
     
    További információ: 
     
    Holub Katalin (+36 20 922 6431)
    Rudi Péter (+36 30 922 2575)
     
  • XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája

    2014.ápr.17.

    Előremenekülés átgondoltan – likviditás-erősítés és egy kacsintás külföldre

     

    Új helyszínen és megújult szakmai programmal várjuk a kölcsönbeadókat, valamint a kölcsönbe vevőket.

    Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****
    Időpont: 2014. május 14-15.
     

    Ízelítő a programból:

    Likviditás – Van megoldás az Áfa előfinanszírozására? 
    Valahol Európában – Munkaerő-kölcsönzés külföldre 
    Munkajogi kérdések speciálisan kölcsönbe vevőknek 
    Az iparág jövője: regionális fúzió


    Előadók között szerepel Dr. Berke Gyula egyetemi docens (PTE ÁJK),Simon Balázs jogi és kommunikációs igazgató, Humánia HRS Group Zrt.,Vadász Iván ügyvezető, adószakértő, ADKÖ Adószakértő és Ügyvédi Iroda,Dr. Varga M. Péter ügyvéd, Dr. Varga M. Péter Ügyvédi Iroda, Dr. Fábián Zsolt european partner, Erős Ügyvédi Iroda Squire Sanders (US) LLP, valamint számos szakember.

    Részletek a konferenciáról

  • Lesz megoldás a munkaerő-kölcsönzők áfa problémájára

    2014.márc.4.

    Forrás: napi.hu

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előterjesztést készít annak érdekében, hogy a hr-szolgáltatókra hátrányos új áfaszabályok július elseje előtti életbe lépését megelőzően érdemi megoldás szülessen.

    A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ), a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) múlt csütörtökön jelentette be, hogy az új áfaszabályok visszavonását kérik, mert attól tartanak, hogy a munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek egy része nem lesz képes előre finanszírozni az áfát, ahogy azt a folyamatos teljesítés július 1-jétől érvénybe lépő áfabevallási és befizetési szabályai előírják.

    Folyamatos teljesítés esetén a szolgáltatóknak a teljesítést követő hónapban be kell fizetniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára szolgáltatásuk áfatartalmát. Így a munkavállalók bérén kívül előre kellene finanszírozniuk az áfa összegét is. A négy szervezet pénteki közleménye szerint a törvénymódosítás által indukált többletforrás-igényt a szervezetek semmilyen módon nem tudják finanszírozni, ez az év második felétől ellehetetleníti a teljes munkaerő-szervezési szektor működését. A szektor ugyanis a bevétel 85 százalékát munkabér és járulékok megfizetésére használja fel, a bankok pedig a többletforrás-igényt nem hitelezik, ezért törvénymódosítás nélkül cégeik fizetésképtelenné válhatnak, s emiatt több mint százezer munkahely kerül július 1-jétől veszélybe.

    Az NGM munkatársai csütörtökön fogadták a négy érdekvédelmi szervezet elnökét, aki szerint nyitottak voltak a probléma kezelésére, ígéretüknek megfelelően szakmai előterjesztést készítenek a döntéshozók számára a probléma 2014. július 1. előtti megoldása érdekében, hogy még a hatálybalépést megelőzően érdemi döntés, jogszabály-módosítás születhessen.

  • Lehetőségeket nyitott az új Munka Törvénykönyve

    2014.febr.13.

    Forrás: MR/180perc | 2014. 02. 12. 11:16:00

    Az új kódexben nagyobb rugalmasságot kapott, így szinten maradhatott a foglalkoztatás - emelte ki a 180 percben a Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség elnöke.

    Kedvezőek az új munka törvénykönyve első éves tapasztalatai – jelentette ki a 180 percben Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség elnöke. Szavai szerint a több mint 20 éve megalapozott korábbi munkajogi kódexet felváltó új korszerű és gyakorlatias, kidolgozásában a szakemberek figyelembe vették az uniós jogharmonizáció és a modernizálódó foglalkoztatás szempontjait is, ennek lehet az eredménye például, hogy nagyobb rugalmasságot kapott, így szinten maradhatott a foglalkoztatás. Az új Mtk. persze így is támadható, hiszen vannak olyan törvényi változások, amelyek szűkítették a piaci lehetőségeket és többletköltséget okoznak, de a rugalmatlan foglalkoztatás helyén megnyílt munkalehetőségek a szakember szerint mindennél fontosabbak a piaci szereplőknek.

    Dénes: az új Mtk.új lehetőségeket nyitott

    A munkaerő-kölcsönzés szűkebb területén két új, a szakember szerint az uniós irányelveknél szükségtelenül szigorúbb korlátozás született (ekvivalencia elve, végkielégítések), a szándék mindenesetre világos, méltánylandó, és az irány is jó, ha a várt piactisztulás valóban végbe megy, márpedig az új Mtk. egyik legfontosabb célja ez. Dénes Rajmund úgy látja, az új munka törvénykönyve a legtöbb változást a munkavállalók életében hozta (szabadság, távollétidíj-számítás, munkavállalói jogok, kötelezettségek), és ezzel valamennyire egyensúlyba is hozta a munkáltatói és a munkavállalói oldalt, bár maradt még csiszolni való. A Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség elnöke szerint mostanra talán már tiszta is a kép, sikerült értelmezni, átláthatóvá tenni a kezdetben problémás pontokat a munkaadók és a munkavállalók előtt is.

     

  • Ez az ára a gyanúsan olcsó munkaerőnek

    2013.szept.25.

    Az irreálisan olcsó munkaerő igénybevétele egy munkaerő-kölcsönző cégtől komoly kockázatokat hordoz, mivel az alacsony vállalási ár arra is utalhat, hogy a vállalkozás nem fizeti meg a közterheket alkalmazottai, és az áfát szolgáltatása után. A szabálytalan foglalkoztatás következményei, mind a munkavállalót mind a megbízót rendkívül hátrányosan érintik. Ezek a dolgozók nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra és a be nem jelentett munkaviszony nem számít bele a nyugdíjba. A törévnytelenül működő munkaerő-kölcsönző dörzsölt megoldásaival magával rántja megbízóit is, mert a foglalkoztatói felelősség közös. Érdemes körültekintően, nem csupán az ár alapján választani. Részletek

  • Munkaerő-kölcsönző nyerte a Business Superbrands védjegyet

    2013.jún.19.

     

    Idén hatodik alkalommal ült össze a 16 tagú, független szakemberekből álló zsűri, akik a Dun&Bradstreet adatbázis, valamint szakmai kamarák és szövetségek segítségével döntöttek arról, mely üzleti márkák viselhetik a Business Superbrands védjegyet. A bizottság döntése alapján a Man at Work Kft-t érdemesnek találták arra, hogy a mezőny tetején végezve elnyerjék a Business Superbrands 2013 elismerést.

    Gratulálunk!

  • Rendkívüli közgyülés

    2012.jún.25.

    Az MMOSZ elnöksége 2012. július 5-én rendkívüli közgyűlést tart, melyre minden tagszervezetet szeretettel vár.

    Ottó Csaba

    elnök

     

    Közgyűlési meghívó

     

  • Meghívó és törvényjavaslat

    2012.márc.2.

    Tisztelt Tagszervezet, kedves Kollégák!

    Engedjétek meg – hogy a dolgunkat téve – tájékoztassunk Benneteket a következőkről:


    1. Szerdán izgalmas szakmai fórumot szervez a VOSZ és BKIK… Ha tudtok, gyertek!
    Új munkaügyi szervezet bemutatkozása, új foglalkoztatási támogatások, új támogatott képzési programok, a közszférából elbocsátottak újrafoglalkoztatásának segítése

    Kerekasztal-beszélgetés
    Szervezi: VOSZ és BKIK (Humánpolitikai Szolgáltatók Szakmai Osztálya, GSZT)
    Meghívottak: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
    Helyszín: BKIK, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. VI. em. Baross terem
    Időpont: 2012. március 7. 13 óra
    Moderátor: Dr. Árva László
     
    Kerekasztal programja:

    13.00-  Regisztráció
    13.30-  Megnyitó - Szatmáry Kristóf BKIK elnök üdvözlete
    13.45-  A kerekasztal beszélgetés céljainak vázolása, a kötelező kamarai regisztráció ismertetése, a kamara új szolgáltatásainak bemutatása –  Dr. Kiss Zoltán a BKIK alelnöke
    14.00- Tájékoztató a BKIK képzési tevékenységéről – Elek Csaba BKIK Oktatási Igazgató
    14.25-  A képzés támogatásának rendszere, támogatott képzési szakirányok – Nemzeti Munkaügyi Hivatal
    Az elvárt béremelés végrehajtásához rendelkezésre álló támogatási lehetőségek – NMH
    A munkahelyteremtés és megőrzés pályázati feltételei – NMH
    A közszférából elbocsátottak újbóli elhelyezkedését segítő „Karrier-Híd” program bemutatása – NMH-NKI Karrier-Híd Iroda-Barta Zsolt
    17.00-Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4. „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” keretében elérhető támogatásokról
    17.30-  Vita, hozzászólások

     

    2.  Törvényjavaslat a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát érintő egyes törvények módosításáról

    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

     1. §

     A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    57. § (2) A felszámolási költségek a következők:

    „a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

    aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint

    ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegének a fedezete, továbbá

    ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában - , továbbá

    ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);”

     

    2. §

    A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

     (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    1. § (2) E törvény alkalmazásában

    „c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet

    ca) mint munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás, valamint

    cb) mint kölcsönvevőt terhelő, a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összege

    cc) mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő, az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összegét foglalja magában.”

     (2) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     „(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon történik. Az 1. § (2) bekezdésének cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén a felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a támogatás kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet részére történő kifizetéséről.

     (4) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
     
    „(5) Az 1. § (2) bekezdés cb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy jogosulton vagy a gazdálkodó szervezet munkavállalóján azt a kölcsönzött munkavállalót, illetve iskolaszövetkezeti tag munkavállalót kell érteni, aki után a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjat, illetve aki után a gazdálkodó szervezet az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-át az esedékesség időpontjában nem fizette meg.”

     

    3. §

    (1)   E törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

    (2)   E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt indult felszámolási eljárás költségeivel és felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet bértartozásaival kapcsolatban is.

    Indokolás

    A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása – többek között - az egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén. E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való joguk védelme érdekében módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.

     Az 1. §-hoz

     A Javaslat módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) pontját. Ennek értelmében a felszámolási költségek között előresorolásra kerül és az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartozik egyrészt a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, az adóst az Mt. szerint kölcsönvevőként terhelő, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összege, másrészt az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-a, mely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét foglalja magában. Mindez a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságát szolgáló rendelkezés.

     A 2. §-hoz

    A Javaslat a kölcsönzött és iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságának erősítése érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt azzal a céllal, hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e munkavállalói kör munkabérhez való jogát. Ennek megfelelően a felszámoló, amennyiben egyrészt a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződés alapján valamennyi kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, másrészt az iskolaszövetkezetnek az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 %-át, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét.

     A 3. §-hoz

     A Javaslat a hatályba lépésekor már megindított felszámolási eljárásokra is alkalmazni rendeli a módosított törvényi rendelkezéseket.
     

    Bármilyen kérdés / kérés esetén állunk szíves rendelkezésetekre.

     

    Barátsággal,

    Holub Kati
    +36 20 922 6431